A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ügyvezető elnöksége 2026-ban is országjárásra indult, hogy személyesen is találkozzon a vármegyei szervezetek tagjaival, vezetőivel és az önkormányzatok, valamint a közélet szereplőivel. Az Elnökség döntése értelmében az idén esedékes országos küldöttválasztásra a vármegyei rendezvényeken kerül sor. A közgyűléseken vármegyei elnököt, vármegyei vezetőséget és területi küldötteket is választanak. A Komárom-Esztergom Vármegyei Szervezet rendezvényét Tatabányán tartották 2026. március 25-én.
Szücsné Posztovics Ilona, Tatabánya polgármestere köszöntőjében emlékeztetett, hogy elmúlt öt nehéz évben a vállalkozóknak többször kellett újratervezniük cégük munkáját. Azonban ezekben a nehéz időkben is számíthatnak a kkv-k a kormány támogatására. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter március 24-én jelentette be, hogy idén 2540 milliárd forint jut vállalkozásfejlesztésre, ennek kétharmada a kis- és középvállalkozásoknak, illetve 70 százalék a hazai tulajdonú cégeknek. A polgármester asszony azt kérte a VOSZ tagjaitól, hogy a következő években is legyenek a kormány partnerei. A stratégiai tervezésben Tatabánya önkormányzata változatlanul erősíteni fogja kapcsolatait a vállalkozókkal és kiemelten a VOSZ-szal.
Tavaly decemberben Pordán Zsigmondot, a VOSZ vármegyei elnökét Tatabánya díszpolgára címmel tüntették ki, amit most adtak át neki ünnepélyesen.
Dr. Kancz Csaba, Komárom-Esztergom Vármegye főispánja megköszönte a VOSZ tagjainak a vármegye gazdaságfejlesztésében végzett munkáját. Gratulált a VOSZ vezetőinek, mondván, az utóbbi négy évben dinamikusan fejlődött a VOSZ országosan és vármegyei szinten is. Mint mondta: a VOSZ a kormány stratégiai partnere, együttes erővel, összefogással dolgoznak a sikerekért. „A vármegye szinte minden pontján meghatározó beruházásokat hajtanak végre, látványos az utóbbi évek fejlődése” – húzta alá, s hozzátette: nem könnyíti meg a helyzetet, hogy Európa helyzete megváltozott, kétpólusú, az Egyesült Államokra és Kínára osztott világban kell dolgozni. „Egy vállalkozónak úgy kell alakítania az életét, hogy a nehézségek ellenére meg tudjon felelni a kihívásoknak. Az országot és a vármegyét csak az összefogás viheti előre” – hangsúlyozta dr. Kancz Csaba.
Gazsi Attila, a VOSZ országos elnökhelyettese a 2022-2026. közötti stratégia eredményeiről tájékoztatott. Elöljáróban megjegyezte, hogy a háborúk és nehézségek ellenére „Európa még mindig a világ legélhetőbb helye, mindenki Európához hasonlítja magát mind gazdasági, mind kulturális téren”. Előadásában hangsúlyozta, hogy a szövetség lezárta azt a négyéves ciklust, amely során a hagyományos működési modellt dinamikus, több lábon álló szervezeti struktúra váltotta fel. „Erős csapatmunkával új stratégiát indítottunk el 2022 januárjában, amelynek az utolsó évét éljük, idén vármegyei és országos szinten is tisztújításra kerül sor” – mondta. Emlékeztetett, hogy a VOSZ 1988-ban alakult, akkor azt hirdették meg, hogy egy politikától mentes, független érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet lesznek, és ez ma is így van, a küldetés változatlan. Ennél kicsit tovább mentek az alapítók a vállalkozói környezet fejlesztését, a szakmai párbeszéd erősítését és a vállalkozások támogatását jelölték ki célul – ebben ma sincs változás. 1998-ban külön korszak köszöntött be Demján Sándor elnökségével, aki 20 évig volt a VOSZ elnöke. Ez az időszak meghatározó volt a fejlődésben. 2003-ban az Örökös Elnök részletesen kidolgozott terve alapján elindult a Széchenyi Kártya Program: ezzel az alultőkésített, alulfinanszírozott magyar gazdaságban, főleg a kis középvállalkozói körben könnyen hozzáférhető, az állam által kamattámogatott hitelprogram indult, ami nemcsak a VOSZ, hanem a magyar gazdaságpolitika egyik meghatározó sikertörténete, mondta Gazsi Attila.
A VOSZ a kezdetektől a szakmaiságra koncentrál, szakmai tagozatok és szekciók alakultak és alakulnak ma is. Fontos a közösségépítés, az általános képviselet, szakmánként vagy szakmákon belül is szakmai csoportonként lehet legjobban meghatározni azt, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak. „Ennek kellett egy keretrendszer, ez a keretrendszer akkor alakult, és azóta is működik, fejlődik.”
Gazsi Attila szerint a hagyományok megőrzése mellett a VOSZ elnöksége 2022-ben erős evolúciós programot fogadott el, szintet lépett, a jövőképet úgy fogalmazták meg, hogy „legyünk mi a legerősebb, legnagyobb, legaktívabb hiteles szakmai érdekképviselet, amely erőteljes, együttműködő, támogató partneri szerepet tölt be”. 2022-től 21 ezerről 25 ezerre bővült az aktív és regisztrált tagok száma, a társszervezetekkel együtt pedig 65 ezer vállalkozást képvisel a Szövetség. Felkarolták a Kárpát-medencei magyar vállalkozók ügyét is, mintegy 7 ezer Kárpát-medencei magyar vállalkozóval működnek együtt. Folyamatosan bővültek a grémiumok, amelyekben a VOSZ részt vesz, ilyen a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács, az ESG Tanács, a Gazdasági Kamarák Együttműködési Fóruma, a VKF – a VOSZ gyakorlatilag minden lényeges fórumon képviseli a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt években 30 kiemelt érdekképviseleti területen több, mint 100 deregulációs javaslattal élt a Szövetség. Legutóbb például az e-kereskedelem szabályozásáért hoztak létre klasztert a Nemzetgazdasági Minisztériummal együttműködve.
Nagy eredménynek nevezte, hogy már minden vármegyében dolgoznak a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodái, erős szimbiózisban a Széchenyi Kártya irodákkal. A VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft.-ben pedig kifejezetten piaci alapú tevékenységet folytatnak. Fontos mérföldkő volt a VOSZPort digitális vállalatirányítási platform létrehozása, a MultiMentor beszállítói program és az Energetikai Program elindítása energiaszövetkezetek alakításával. A tervek szerint idén a VOSZ átadja Budapesten a saját tulajdonú Vállalkozók Házát, amely igazi találkozó pont lesz.
A VOSZ aktív tagja több kulcsfontosságú nemzetközi érdekképviseleti szervezetnek: Európai Kereskedelmi Szövetség, IOE, Munkáltatók Nemzetközi Szövetsége, az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Business at OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Üzleti Tanácsadó Testülete.
Az elnökhelyettes szerint a VOSZ a korábbi erős alapokon, meghatározó értékeire építve, teljesen megújult, több lábon álló, modern, aktív és a támogató partner együttműködő feladatát jól betöltő Szövetségként működik. Gazsi Attila kitért a társadalmi szerepvállalásra is. A Prima Primissima díjrendszer és a vármegyei Prima díjak továbbra is a szervezet presztízsprogramjai közé tartoznak, erősítve a vállalkozói és kulturális közösséget, emellé csatlakozott a VOSZ Páholy, valamint a VOSZFeszt is. A Magyar Vállalkozók Napja, minden év decemberének első péntekén, immár jeles napnak számít.
Gyalog Zsolt, a VOSZ Energetikai Szekciójának elnöke felhívta a figyelmet, hogy a Covid-járvány óta immár a harmadik energiaválság nehezíti a gazdaság működését. A VOSZ-nak azonban mindenre van válasza, így az energetikai kérdésekre is. A nagyvállalati energetikai gyakorlatok megfelelő struktúrával és mérnöki támogatással kkv méretben is működőképesek, sőt, jelentős profitnövelő potenciált hordoznak. A csoportos energiabeszerzés technikai folyamatában ezekre figyelnek: hogyan zajlik a tendereztetés, milyen adatszolgáltatás szükséges a vállalkozások részéről, miként történik az ajánlatok összehasonlítása, valamint hogyan biztosítható az egyedi szerződéskötés mellett a közösségi alkuerő. Strukturált módon árversenyre kell kényszeríteni az energiakereskedőket, miközben a szerződéses feltételek – árképzés, kockázatkezelés, lekötési struktúra – is optimalizálásra kerülnek. A csoportos energiabeszerzéssel a közös piaci fellépés olyan alkuerőt biztosíthat, amely akár 10-45 százalékkal kedvezőbb áram- és gázárakat eredményezhet, jelentősen csökkentve a vállalkozások közvetlen energiaköltségeit. Április végéig minden vármegyében szakmai fórumokon tájékoztatják a vállalkozásokat. Arra kívánják ösztönözni őket, hogy alakítsanak energiaszövetkezetet, amihez a VOSZ megad minden segítséget. A mintaprogram Debrecenben már elindult 2026. március 11-én.
Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója az ország és a vármegye gazdasági helyzetét elemezte prezentációjában. Rámutatott, hogy az elmúlt három évnyi gazdasági stagnálás mögött a potenciális növekedési képesség csökkenése húzódik, ez egyben egy ciklikus átmeneti hatás eredménye. A vállalkozások eredményességének csökkenését erősen befolyásolja a stagnáló lakossági fogyasztás, amely csak lassan lép növekvő pályára – pedig a fogyasztás a teljes GDP 60-70 százalékát adja. Az Intézet 2026-ra legfeljebb 1,5-2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, míg a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentésében 1,7 százalékra szállította le az idei GDP növekedési prognózisát. Mint mondta: „ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon a régiós versenytársakhoz, a csehekhez, a lengyelekhez, évi 2-3 százalékos, 10 éven keresztül tartó folyamatos növekedés kell”. Kozák Ákos bejelentette, hogy a VOSZ új szolgáltatásaként március végétől a helyi irodákban is elérhetőek lesznek a havonta frissülő országos, területi és vármegyei gazdasági adatok, amelyek segíthetik a tervezést, a munkát. Megemlítette, hogy a vállalkozók üzleti hangulatát negyedévente feltérképező VOSZ Barométer, amely idén már nem csak a VOSZ tagvállalatok megkérdezésével készül, meghatározó hivatkozási alap lett. Tavaly Magyarországon 65-70 ezer betöltetlen álláshely volt, a vármegyében 2000, a foglalkoztatási arány országosan 65 százalék volt 2025 végén, míg Komárom-Esztergomban 67 százalék, a munkanélküliség itt pedig csupán 3 százalék – versenyképességi mutatókban pedig kimondottan jól áll a vármegye – sorolta Kozák Ákos.
Balázs Ibolya, a vármegyei szervezet titkára prezentációjában elmondta, a Széchenyi Kártya Programot elsőként itt indították el, annak folytatása mellett a működés fő pillérei a tanácsadás, a képzés és a közösségépítés. Több mint 70 partneri megállapodást kötöttek (34 országos, 28 helyi és 10 kiajánlható partner) különböző adótanácsadó-, utóképző cégekkel, elektronikus szolgáltatást végző társaságokkal, egyetemekkel. A VOSZPort digitális platform fejlesztése folyamatos, idén további új elemekkel bővül majd. A VOSZ Multimentor beszállítói programja is elindult három vármegyében (Hajdú-Bihar, Zala és Pest) a PwC Magyarország és az Egyensúly Intézet közreműködésével. A VOSZ a személyes konzultációkat követően igyekszik összekötni a kkv-kat nagyvállalatokkal, a „Legkivállóbbakat a legnagyobbakkal” szemléletet követve. „A VOSZ célkitűzése, hogy helyben oldja meg a vállalkozók problémáit” – hangsúlyozta Balázs Ibolya.
A vállalkozói fórum után megtartották a VOSZ Komárom-Esztergom Vármegyei Szervezetének beszámoló taggyűlését, amelyen elfogadták a szervezet 2025. évi beszámolóját és a 2026. évi terveket. Pordán Zsigmond elnöki beszámolójában mérföldkőnek nevezte, hogy Tatabányán nyílt meg elsőként az új VOSZ-iroda, amely évről évre fejlődik, új szolgáltatásokat kínál. A vármegyei tagság tavaly 1230-ra nőtt, ami az országban dobogós helyezést jelent. A Széchenyi Kártya Programban tavaly 1223 hitelkérelmet hagytak jóvá összesen 38 milliárd forint értékben, ez igazán jó eredmény a nehéz gazdasági helyzetet ismerve, amikor a vállalkozók jó része a kivárásra épít. A tervek között szerepel, hogy minden évben két nagyszabású vállalkozói fórumot szerveznek. Idén immár 21. alkalommal rendezik meg szeptemberben a Prima gálát, amelyen átadják az Év Vármegyei Vállalkozója elismeréseket is.
A rendezvény végén zártkörű tisztújító közgyűlésen egyhangú szavazással 5 évre Pordán Zsigmondot újra megválasztották a vármegyei szervezet elnök-küldöttének, valamint megválasztották az új elnökséget, a küldötteket és a pótküldötteket is.
A VOSZ további partnerségét kérik Komárom-Esztergom vármegyében
