A VOSZ Komárom-Esztergom Vármegyei Szervezete 2025. évben is meghírdeti a Komárom-Esztergom Vármegyei Príma Díjat, amely bekerült a Vármegyei Önkormányzat Értéktárába.

A Vármegyei Príma Díj fő célja, hogy Komárom-Esztergom vármegyében kiemelkedő, de talán országosan kevésbé ismert (elismert) művészei, alkotói, tudósai, neves sportolók, közművelődésben kiemelkedő munkát végző szakemberek is a közvélemény elé és díjazásra kerülhessenek. Hisszük, hogy díjazottjaink valódi példaképek - a VOSZ küldetése pedig továbbra is az, hogy megtaláljuk azokat a kiválóságokat, akiknek teljesítménye, emberi tartása, értékrendje követendő lehet.

A 2025. évi Komárom-Esztergom Vármegye Príma Díj Jelöltjei:

A 2025. évi Prima Díj jelöltjeinek listája azokat a kíválóságokat mutatja be, akik kimagasló teljesítményükkel méltán emelkedtek ki társaik közül. Ismerjék meg azokat a személyiségeket/csoportokat, akik vármegyei és országos szinten is maradandót alkottak a szellemi élet, kultúra, tudomány, művészet és sport területén. A Príma Jelöltek közül hárman elnyerik a Vármegyei Príma Díjat és a vele járó 2-2 millió forintot, mellette Príma Közönség- és Különdíj 500-500 EFt pénzjutalommal jár.

A Príma Közönségdíjasra szavazni 2025.08.07-09.07-ig lehet az alábbi linken, 1 Príma Jelöltre 1 email- cimmel csak 1 szavazat lehetséges az egész időszak alatt.
Voksolásra buzdítani online és offline csatornákon is lehet!

- a VOSZ KEV honlapján: https://komarom-esztergom.vosz.hu/varmegyei-prima-dij-szavazas és a voszkom@gmail.com

- Forrás Rádió honlapján: https://www.forrasradio.hu és a szavazas@forrasradio.hu e-mail címen

Az eredményhírdetés 2025. szeptember 19-én (pénteken) 18.00 órakor lesz Tatabányán, a Jászai Mari Színházban, itt kerül megrendezésre a 20. Komárom-Esztergom Vármegyei Év Vállalkozója és a Komárom-Esztergom Vármegyei Príma Díjátadó Gála.

Szénási Zoltán

irodalomtörténész, szerkesztő

Magyar Irodalom kategória

Az egykor a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa, a Babits Kutatócsoport vezetője, az Intézetben szerkesztett Irodalomtörténeti Közlemények Szemle rovatának és a tatabányai Új Forrás folyóirat próza rovatának szerkesztője. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Komárom-Esztergom megyei tagozatának elnöke, az MTA Textológiai, valamint Sajtótörténeti Munkabizottságának tagja. Irodalomtörténészként fő kutatási területe Babits Mihály életműve, vezetésével készül Babits költői életművének tudományos szövegkiadása. Eddig nyolc irodalomtörténeti és irodalomkritikai témájú könyve jelent meg, több könyv és könyvsorozat szerkesztője, több mint 150 tudományos folyóiratcikk szerzője.

Crespo Rodrigo

színész, színház-igazgató

Magyar Színház-, film- és táncművészet kategória

Crespo Rodrigo színművész, rendező, a tatabányai Jászai Mari Színház, Népház igazgatója. Pályája a Színház- és Filmművészeti Egyetemen folytatott tanulmányaival kezdődött, majd az ország számos jelentős színházában dolgozhatott. Esztergomban élt 14 éves koráig, így boldogan tért vissza a vármegyébe 2011-ben, amikor igazgatóként megkapta az tatabányai igazgatói kinevezését. Azóta kiemelt célja, hogy a színház a közösség meghatározó kulturális központja legyen, ahol a klasszikus értékek és a kortárs művészet egyaránt otthonra találnak. Hiszi, hogy a közös alkotás és a művészet ereje képes összekapcsolni és inspirálni közösségüket. Elismerései: - Jászai Mari-díj, Tatabánya Kultúrájáért Díj, Vándor Pufi díj (Madách Színház), - Kisfaludy Díj (Győri Nemzeti Színház), Közönségdíj (Jászai Mari Színház).

Szabó Andrea

grafikusművész

Magyar Képző- és iparművészet kategória

A tatai születésű Szabó Andrea Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem adjunktusa. Az elmúlt közel két évtizedes kiállító és tervezőgrafikusi tevékenysége számos hazai és nemzetközi elismerést, díjat, valamint meghívást hozott számára. Alkotói munkásságát finoman kimunkált könyvek, plakátok, kulturális arculatok, autonóm alkotások jellemzik. 2022-ben kiemelkedő tervezőgrafikai tevékenységéért Aranyrajzszög Díjat nyert. Nagyfokú érzékenységgel egyensúlyoz a határozott és lágy elemek között, visszafogott – többnyire monokróm – színpalettát használ, melyet kollázs elemek gazdagítanak. Munkáira jellemzőek a merész kontrasztok és a gondosan kidolgozott elrendezések, amelyek bevonják a nézőt, és jelentős művészi, kulturális értéket képviselnek.

Prof. Dr. Hajtó János Péter

DSc

Magyar Tudomány

Az Edutus Egyetem 2014-ben nyugdíjba vonult rektora 1972-ben az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében kezdte pályafutását. Nemzetközi konferenciákon tartott előadásokat. 1981-ben meghívták az Edinburghi Elektromérnöki Tanszékre. 1993-ban akadémiai doktori (DSc) fokozatot kapott, így az egyetem örökös tagja lett. 1994-ben lett az Edinburghi Napier Egyetem professzora, több, mint 120 tudományos publikációja van, több külföldi és magyar díj birtokosa. Néhány szabadalma eredményeit a British Telecom, másokat az egyetemi kollégáival alapított Freelight System Ltd. hasznosította. 2009-ben lett a Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának rektora. 2016-tól igazgatóként, majd résztulajdonosként részt vesz a HerbaPharm Europe Kft. alapításában, működtetésében: mesterséges vagy szintetitkus anyagok nélkül, növényekből, gyógynövényekből gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, betegségmegelőző hatóanyagokat gyártanak, hasznosítanak.

Zombori Mihály

közösségépítő

Magyar Oktatás és köznevelés kategória

Zombori Mihály a „Tatai Patara 1597” Török kori Történelmi Fesztivál főszervezője. Tataiként mindig is fontosnak tartotta, hogy a város múltját megismerjük, megőrizzük és élővé is tegyük. Több, mint másfél évtizede dolgozik azon, hogy Tata város történelmi örökségét méltó módon, mégis élményszerűen mutassák be a nagyközönségnek. A Fesztivál mára országosan és Európában ismert kulturális és turisztikai eseménnyé vált, mely nemcsak a múlt értékeire irányítja a figyelmet, hanem a közösségépítést és a hagyományőrzést is szolgálja. Tudja, hiszi és vallja, hogy ez nemcsak róla szól, hanem mindazokról, akik évről évre szívükkel-lélekkel tesznek a Pataráért. Évek óta azon munkálkodik, hogy a történelem ne csak tananyag, hanem közösségi élmény is legyen gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

László Tibor ny.

főépítész

Magyar Építészet kategória

Építészmérnökként a Szénbányák csábította Szegedről Tatabányára, ott dolgozott 20 éven át. Ezt követően 1989-től Tatabánya első városi főépítésze lett, így módja volt végig dolgozni a rendszerváltást az építész szakmán belül. 2000-ig látta el a feladatot, miközben részt vett a Megyei Építész Kamara megszervezésében és annak titkára volt 10 évig. 2000-től vállalkozó település-tervezőként dolgozott, a megye legtöbb településén végzett településfejlesztési, településrendezési munkákat. Ma már nyugdíjasként - változatlan ambícióval, szeretettel - település-tervezést folytat, ami a szakmán belül közösségi tevékenység, hiszen az egész városnak, településnek az érdekeit kell szolgálnia. Másik nagy szerelme az Orfeusz Társulat vezetése, ahol olyan színházi előadásokat hoznak létre, ami Tatabánya és Komárom-Esztergom vármegye kulturális életét szolgálja.

Varga Gábor

televíziós újságíró, szerkesztő

Magyar Ismeretterjesztés és média kategória

Tatabányán, pedagógus családban felnőve, Ő is ezt a pályát választotta. Néhány év után azonban - az akkor kezdődő - kábel-televíziózás azonnal beszippantotta. Csatlakozva a TKTV csapatához riporterként, szerkesztőként, végül főszerkesztőként igyekezett a nézőket kiszolgálni. Az izgalmas és eredményes időszak közben volt alkalma az MTV körzeti stúdiójában is magazinműsorokat szerkeszteni-vezetni. 2000-től két évig egy sajtósként dolgozott Budapesten, egyébként a Tatabánya-Tata-Oroszlány háromszög helyi televízióit, illetve a kedves nézőket szolgálta. Immár negyven éve munkálkodik a korrekt, hiteles tájékoztatásért, 1995-től Tatabánya Sajtó-Nívódíjasaként. Mint a pályától elszakadni képtelen nyugdíjas, már a második 7 évét tölti Oroszlányban, az OVTV szerkesztőségében. Szakmája legfőbb erényének a hitelességet tartja.

Esztergomi Kézilabda Club

Kézilabda

Magyar Sport kategória

A MOL Esztergomi Kézilabda Club első NB I-es szezonja közösségi sikertörténet lett. Újoncként bronzérmes lett a 2024/2025-ös K&H Női Kézilabda-Bajnokságban, minden hazai mérkőzésük teltházas volt, a csapat mögött pedig erős, összetartó város és szurkolótábor állt. Ez az eredmény példa nélküli a közelmúlt hazai kézilabda történetében: több mint négy évtized telt el azóta, hogy egy újonc csapat érmet szerzett az élvonalban, női mezőnyben pedig utoljára 1967-ben fordult elő hasonló bravúr. Ez a bronzérem nem csupán egy kiváló szezon eredménye, hanem egy álom beteljesülése – és egy nagy út kezdete. A pályán és azon kívül is tudatos, következetes és értékalapú szakmai munka zajlik. Ezt a munkát Elek Gábor vezetőedző irányítja, aki tapasztalatával és víziójával meghatározó alakja a klub jövőképének. Az eredmények mögött ott van a stáb, a játékosok, a háttércsapat, szponzorjaik és Esztergom elkötelezettsége. Ez a jelölés róluk szól – mindazokról, akik közösen építenek valami maradandót.

Turi Zsolt

helytörténész

Magyar népművészet és közművelődés kategória

Szőnyben született, a Jókai-gimnáziumban érettségizett, majd a Vám- és Pénzügyőrséghez került. 2002-ben művelődésszervező főiskolai, majd vámigazgatás-szervező diplomát szerzett. Közel egy évtizede dolgozik a NAV KEKI Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeumban, mint pénzügyőr alezredes, szakértő. 2019-ben jelent meg a múzeum alapítójáról szóló könyve. 20 éve önkéntesként segíti a Komáromi Klapka György Múzeumot a szülővárosa múltját feldolgozó és bemutató munkájában, 12 könyv társszerzője. Szerkesztője és írója Komárom első helytörténeti tankönyvének, két önálló könyve a témában: “Szőny / A természet ösvényein”, valamint “Szőnyi MOZAIKOK / A természetjárás”. 2024-ben a Ráday Mihály Város- és Faluvédő Szövetség (Hungaria Nostra) Podmaniczky-díjjal, 2025-ben Pro Urbe Komárom Díjjal tüntették ki.

Dukay Barnabás

zeneszerző

Magyar Zeneművészet kategória

1950-ben, Szőnyben született, 15 éves koráig Kisbéren élt, a gimnázium első osztályáig ott tanult. Győrben járt zeneművészeti szakiskolába és gimnáziumba, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia zeneszerzés tanszakára került. 1976-ban kapta meg diplomáját, mint zeneszerző és zeneelmélet-tanár. 1974-től a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, 1991-től a Zeneakadémia tanárképző intézetében és 1995-től nyugdíjba vonulásáig a Zeneakadémia Egyetemi Tagozatán szolfézst és zeneelméletet tanított, mint egyetemi docens ment nyugdíjba. Az Új Zenei Stúdió tagjaként külföldi és magyar szerzők és saját darabjaik előadásával foglalkoztak. Zeneszerzőként Erkel díjat, Bartók-Pásztory díjat és Érdemes Művész kitüntetést kapott. Kiváló dzseszmuzsikusokkal, mint Gadó Gábor, Grencsó István játszik ún. szabad zenét, tiszta improvizációt.
2004 őszétől verseket is ír és publikál, jellemzően az Új forrás folyóiratban, de megjelent a Tiszatájban, a Vigiliában, a Győri Műhelyben és a Pannonhalmi szemlében is.